IR - két rettegett betű...nálam is megállapította a doki, hogy kissé túltermel a hasnyálmirigyem, bár a cukrom egyáltalán nem magas, sőt! Inkább alacsonynak mondható. Hát, így állunk, el lehet kezdeni a diétát, a mozgást és  a vitaminok/gyógyszerek szedését. Mindezek közül a vitaminokkal megbirkózom (bár kifizetni nem a legkönnyebb dolog a világon, baromi drágák ezek az étrend kiegészítők), a diéta már kissé megterhel, de eddig élvezem. Úgy fogom fel, mint egy életmódváltást. Egészségesen étkezek, nincs csoki, nincs édesség, süti, marcipán, cukorka, mézes kenyér...Nincs kenyér sem, elbúcsúztam a fehér pékáruktól az előző hetekben. Próbálok átállni. Csak teljes kiőrlésű tészta és kenyér (pékáruk nuku), sovány felvágottak, húsok, sok zöldség, sok gyümölcs (bár kevesebb, mint eddig). Néha egy kis bűnözésképp beiktatok egy-egy falat étcsokit, egy kis mézes teát, egy tejeskávét, egy-egy darabka teljes kiőrlésű lisztből készült diabetikus kekszet...Nem is olyan nehéz ez. Napi 5-6 étkezés kisebb adagokban - eddig is így ettem. 2-3 liter víz/tea. Eddig pipa. Csipszet egy hónapja nem ettem, baromi büszke vagyok magamra!

Aztán hátttööö...itt megáll a tudomány, a harmadik alappillér valahogy nekem nagy mumus, a mozgás. Egyszerűen nem tudom rávenni magam a rettentősok ülőmunka után akár egy nagyobb sétára. Felmegyek gyalog a nyolcadikra - kiköpöm a tüdőm, leremeg az izom a combomról. Elkezdtem gondolkozni, vajon mi az, amit szívesen csinálnék...Bicaj! Azt szeretem, de télen ahhoz egy kicsit hideg van, bent meg nem igazán fér el egy szobabicikli. Kocogás? Nem az én műfajom, pedig most az egyik barátnőm rávett, hetente egyszer kocogjak vele egy fél órát. Na jó, muszáj leszek rászánni magam. Voltam a héten úszni, majd meghaltam, pedig csak 8 hossz úsztam (20 méteres medencében!). Sétát is beiktattam egy másik barátnőmmel, aki így veszi ki a részét az őszi életmódváltásomból - heti egyszer sétálunk egy 5-6 kilométert nem kirakatnézős tempóban. Az ugra-bugra sportok nem nekem valók...az úszásnál olyan sok a macera (hajszárítás, miegymás)...bicajhoz hideg van már...futni nem tudok (még!)...otthoni tornához kicsi a lakás...közösségben nem szeretem mutogatni, milyen béna vagyok. Nagyon nehéz ez a mozgás téma nekem, lusta vagyok. Be kell vallanom, ez van. Intellektuális alkatomnál fogva inkább tízszer leülök elolvasni egy jó könyvet vagy megnézni valami filmet, mint felöltözni és elmenni valahova mozogni. Nem tudom, másoknak mi a motiváció, miért csinálják és hogyan?! Tudom, hogy el kell kezdeni valahogyan és valamikor, aztán majd könnyebb lesz és nem leszek mindig béna, de a nekilátással komoly problémáim vannak. Mit csináljak, hogy jobban menjen, hogy rá tudjam szánni végre magam? A kötelező heti kétszer fél óra megvan, de ennél fél perccel sem több, ez is kínszenvedés. Hát belőlem sosem lesz Iron Lady? Pedig lehet a babám csak erre vár, hogy sportos, fitt anyukája legyen...Segítség!