Már gömbölyödik szépen a pocak! Mivel hiperstimulálódtam, így néha olyan érzésem volt, mintha összemenne inkább a hasam, minthogy nőne, persze ezen a fázison már túlvagyunk, mivel már növöget a picúr.

Múlt héten vasárnap éreztem először határozottan (persze először határozatlanul :)), hogy ez most nem a belek játéka, ez nem emésztés, ez most más, ez ő. Próbáltam már sokszor figyelni a kezemet a hasamra téve, hogy valami mozgás tapasztalható-e már, de eddig nem tudtam elkülöníteni, illetve bizonytalan voltam, hogy az, vagy sem. Pillangórepülést, csiklandozást, buborékokat én igazán nem éreztem, bevallom. De most már érzem, most már tudom, hogy mikor dugja a popóját a hasfalamnak (ott egy kis időre, de határozottan bekeményedik egy részen a hasam) és mikor rugdos, bokszol párat. Belülről annyira még nem érezhető, de a kezemet a hasamra téve már igen. Persze férjnek is egyből mutattam, de a nagy, vastagbőrű kezeivel még nem érzi igazán. Nem baj, 1-2 hét és már ő is teljesen szépen fogja érezni, amikor beszélget velünk a kis törpénk odabentről. Annyira izgi!