Eltelt 3 hónap, megőrülök! Egyszerűen még mindig nem tudom teljesen felfogni, hogy ez a csöpp kis édes pici itt él velünk, minden nap produkál valami újat és én minden nappal egyre jobban szeretem őt.
2 hónapos múlt nem sokkal Bori, amikor először vettem észre, hogy tudatosan rám mosolyog,…
Először sírsz. Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtig maradék-erőd. Akarsz, egetostromló akarattal – S a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Azután elalélsz. S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. Utoljára is tompa kábulattal, Szótalanul, gondolattalanul…
Azt sem tudom, hogyan fogjak hozzá a gondolataim feltárásához ennek a ténynek a kapcsán...annyi minden kavarog a fejemben...a barátnőmnél máris összejött a baba, nekünk pedig a harmadik inszemináció is sikertelen volt.
Aki követi a bejegyzéseimet tudja, már lassan 4 éve várunk kisbabára, így a…
egy régi szerelemmel...
Az ember néha mosolyogva gondol vissza régi lopott csókokra, régi kudarcokra, mérgelődésekre, amiken ma már csak fognánk a hasunkat a nevetéstől. A rég elmúlt szerelmekre, akikre kedvesen, emlékekkel gondolunk vissza. És biztosan vannak olyan fájdalmas emlékek is, melyeket…
A magány alattomos ellenség. Olyankor is rátör az emberre, amikor külső szemlélőként még el is csodálkoznánk - "Ez az ember magányos? Hiszen milyen sok barátja van, ott a családja!" Nos, én úgy vettem észre, ettől függetlenül is érezheti magát egyedül az ember.
Gondoljunk csak bele: amikor…
Ez egy költői kérdés volt részemről...egész eddig (kicsit még most is) úgy éreztem/érzem, hogy én vagyok a hibás azért, amiért még nincsen babánk. A meddőség és a gyermektelenség (vagy bármi, ami után csak vágyakozik az ember, de ugyan mindent megtesz céljai elérése érdekében, mégsem valósul meg)…