teljes átszerveződés - ez jellemző most az életemre. Munkát váltottam 10 év után, hamarosan költözünk (életemben először kertes házba) és újdonságként több a szabadidőm és vannak hétvégéim...

Úgy éreztem, szükségem van változásra és ehhez el kell engednem azt a munkát és azt a helyet, ahol 10 évet dolgoztam végig, így már-már a sajátom volt ott minden. Mégis el kellett engednem, mert kiegyensúlyozottabb, elosztottabb terhelésre vágytam, amit nem adhatott meg nekem. A nyári robotból pedig idén már tényleg úgy éreztem, kiöregedtem. Nagyon féltem a váltástól, de úgy éreztem, ha most nem ugrok bele fejest, akkor megmaradok a kissé már ellaposodott mindennapok taposómalmában, amiből mindig nagyon nehéz lesz kilépni. Miért ne lépnék ki most? Kiléptem...és most izgalommal ismerkedem az új helyemmel, ahol a multikörnyezet az, amit leginkább meg kell szoknom. Nehéz, nehéz, de cserébe minden nap 5-kor otthon vagyok, van időm magamra és a családomra és minden hétvégém szabad (kivéve, amikor dolgozni kell, de elég változatosak a feladatok ahhoz, hogy ne akadjak fennt ilyeneken). Hiányzik a régi helyem, persze, de a céljaim és önző mivoltom miatt erre a lépésre szükség volt.

A mindennapokban ez több friss ételt jelent és több izgalmas történetet, ugyanis olvasok újra, mert van rá időm. Elkezdtem masszázsra járni és egy alkalommal elmentem pszichológushoz is a meddőségi kérdéseim miatt.

Újdonság továbbá, hogy futóversenyen vettem részt, ahol váltóban 2,5 kilométert futottam le. Hát nem lettünk dobogósok, de lefutottam és kifáradtam és izomlázam lett és büszke voltam magamra. Ezt megelőző napon Critical masson vettem részt életemben először, ahol a több száz bringással körbebicajoztam a várost és ismerősökkel csevegtem. Bemelegítésnek tökéletes volt az utána következő futáshoz!

Szóval sok az új...és sok néha félelmetes, de egyelőre nyitottan állok minden előtt és élvezem. Az újdonságokat és a nyár utolsó sugarait is!