Fogak és félelmek

Túlléptem a félelmeimen. Két fogam bánta, de túlvagyok rajta, már csak több fogam lesz, kevesebb nem (legalábbis egyelőre biztosan nem). Egy hónap alatt kettő fogamtól is könnyes búcsút vettem, persze lehet ezen röhögni, de aki pánikszerűen fél a fogorvostól és a fogászati kezelésektől, az nagyon is jól tudja, hogy ezt a szólást ebben az esetben teljesen komolyan kell érteni. Teljes pánik és szorongás közepette megszabadultam az első fogamtól, aminek letörött a koronája, szóval a gyökeret kellett kibányászni, 3 darabban sikerült is. Végül is belegondolva, nem volt annyira rossz, mint gondoltam. Aztán jött a második fog pár héttel később, amiről azt gondoltam, sokkal simább ügy lesz, egyben van, látszólag semmi baja (micsoda igazságtalan helyzet!), "csupán" a gyökerén nőtt egy ciszta. Úgy látszik ez az én keresztem, a cisztás, gyulladt foggyökerek, amik képesek megbújni gyanútlanul a számban, mert ha nem készül röntgen a fogaimról, nem tudnék róla, hogy van...Szóval a második keményebb dió volt, eléggé ragaszkodott az arcomhoz, de végül két lószuri után csak sikerült kiműteni a helyéről. A gyulladás remélem, hamar felszívódik a gyökér helyéről, elmúlik és többé gondolnom se kell majd rá. Most már nincs több foghúzás, túl vagyok a legnagyobb mumuson, legyőztem, kész, végeztem vele. Lesz 3 új fogam cserébe és szép leszek. Már várom! Bye bye félelem!