Egyik közeli ismerősünk meghalt. Hirtelen, egyik pillanatról a másikra, minden előjel nélkül, 40 évesen, családfenntartóként. 4 kisgyereket hagyott itt, a legidősebb 9 éves! Ledöbbentem. Tudom, hogy az élet mulandó meg minden, de ez nem igazságos. Napok óta ezen jár az agyam, nem találom a válaszokat a kérdéseimre. Miért kellett elmennie, miért tartott eddig az élete könyve, miért nem volt benne több történet? Nem tudhatjuk előre, a mi sztorinknak mikor lesz vége, de így, ilyen hirtelen távozni? Fiatalként meghalni szar. És nem annak, aki elmegy, azoknak, akik itt maradnak. Persze lehet azt mondani, hogy ő legalább nem szenvedett, csendben és gyorsan ment el. És el is tudnám ezt fogadni, ha 70-80 éves lett volna, de nem, még előtte állt élete legjava. Mi így az élet értelme? Pont a kiszámíthatatlanság, a nem várt pozitív vagy negatív fordulatok? Mik a válaszok?