Nem egy fura új orvoslási vagy kísérleti terület, bár, ha úgy vesszük, akkor itt is gyógyítanak, de nem fizikálisan, inkább mentálisan. Szelíd gyógymód modern változatban.

Kicsit szkeptikus voltam, amikor elmentem, mert racionális ember lévén csak azt hiszem, amit látok, a többi nekem hókusz-pókusz. Itt azonban a sok furcsaságból (számolás, ki nem mondott kérdések, válaszok, a kezem reakciói) olyan dolgok derültek ki, amiket csak én tudhatok, amiket nem meséltem el, talán még magamnak sem. Érdekes, fura élmény volt megtapasztalni. A feladatom a következő pár hónapban magam jobb megismerése, lenyugtatása, a fölös energiáim levezetése és hasznos dolgokba invesztálása és talán még fel is növök közben, hogy később képes legyek a leendő gyermekem ellátására, gondozására. Mert az alap probléma végülis ez volt - miért nem jön a baba -, de már talán én is tisztábban látom magam és a dolgaimat és ha ezeket elrendezem, nem kell ide semmilyen lombik, semmilyen mesterséges beavatkozás, hiszen makk egészséges vagyok, csak még nem nőttem fel a feladathoz.

Amit megtudtam magamról, hogy a kiskori országelhagyásunk és új életünk kezdete azzal együtt, hogy szüleim legjobb döntése volt, jobban megviselt, mint ahogyan azt eddig éreztem. Befordulóbb, önállóbb lettem, mindig megfelelési kényszerben élek, maximalista vagyok és 3 lépést mindenkivel megtartom, akit nem ismerek annyira jól, amennyire nekem már elég. Megkeményedtem, de most majd előhozom magamból a lágyabb, nőiesebb, kedvesebb énem. Állítólag olyanom is van. Félek az anyai biztonságom elvesztésétől, ezért görcsösen ragaszkodom minden vagyonomhoz, legyen az egy telefon, egy autó vagy akármi más. Legalább az is kiderült, hogy nem vagyok smucig - nem mintha eddig én nem tudtam volna...Amit tennem kell, elő kell keresnek magamban az elnyomott és valódi, kedves énem, többet kell a hobbijaimnak, elfoglaltságaimnak élnem, el kell járnom mozogni és jótanácsként még a természetgyógyászattal is érdemes lenne foglalkoznom. Hmm, meglátjuk, talán menni fog,