Nyár eleje óta nem jutott időm magamra. Néha azonban önzőnek is kell lennünk, különben a taposómalomban elveszünk és csak őrlődünk és őrlődünk...Most, hogy vége a szezonnak, végre magamra is jutott időm, két egész nap!  Félretettem a főzést, mosást, takarítást, házimunkát. 13 órát aludtam...ezek szerint fáradt voltam, nagyon. Fizikai feltöltődés tehát megtörtént, ezután nekiálltam lelkileg is töltődni. Az első napot egyedül töltöttem, nem találkoztam senkivel, magam voltam. Bicajoztam, armaszkot tettem fel reggeli után, gyümölcsöt-zöldséget vásároltam, aszaltam, sütöttem, elpakoltam, öntöztem, válogattam, a régóta tervezett szortírozást végeztem, teázgattam, finom turmixokat gyártottam, tervezgettem, olvasgattam, filmet néztem, tévéztem, kottákat keresgéltem és elterveztem, hogy a következő énidős napomon előveszem a hegedűmet. A második napomat a lányoknak szenteltem, így egy kiadós séta keretében turkáló körútra indultunk. Ennyi turiban egy nap még biztosan nem jártam...de megérte! Találtam egy fekete, egyszerű blézert, ami Lakatos Márk szerint egy nő szekrényéből sem hiányozhat (ő már csak tudja :)) és farmer dzsekire is szert tettem, mindezt 1200,- forintért. Vettem egy új testápolót, miután este a szokásos rituálém botrányba fulladt a trüffel illatú babapopsi testápolóm miatt. Megajándékoztam magam egy új frizurával és a lányokkal eltöltöttünk egy közös ebédet is, no meg kaptam egy védelmező hegyikristály+ametiszt karkötőt is, amit az előírtak szerint megtisztítottam a negatív energiáktól és feltöltöttem a nap jótékony energiájával. Mert a második nap végére azért a nap is kidugta az orrát a felhők mögül.