Még mindig
vannak fogaim...már unom, hogy folyton csak ráparázok, rákészülök a félelemre és a fájdalomra, az mégsem jön el. Megint csak potyára elmentem teli gatyával a dokihoz, aki megállapította, hogy gyulladt, még mindig nem tudja húzni. Bakker! A legjobb megoldást akarja ő is választani, én tudom. Tudom, hogy ő az orvos és hogy csak jobban tudja mikor lehet már megszabadulni végre a beteg fogamtól, de akkor is. Türelmetlen vagyok és lassan már hozzászokom a fenolftalein szagához is...