Sziklát másztam kollégáimmal, barátaimmal a minap. Ez is pipa az idei évre a próbáljunk ki sok új dolgot projektben.

Elmentünk a Hohe Wandig, ami nagyon szép és Ausztria is teljesen más dimenziókba helyezi a világot az ember számára...szívesen laknék a helyes hegyi falvak valamelyikében. Egyik kollégám úgy fogalmazott: annyira tetszik neki ez a világ, hogy legszívesebben venne 2 tehenet, pár kecskét és tyúkot és minden reggelt tehénfejéssel kezdené, majd dolgozna a ház körül...bejönne mi? Nekem bejönne az osztrák élet. Semmi para, nyugalom és lazaság, bicajozgatunk meg túrázgatunk majd nyugdíjas éveinkben és 10 évet letagadunk.

A táj gyönyörű volt, főleg a sziklák tetejéről! Be kell vallanom, már akkor elfáradtam, amikor felértünk a sziklához, amire mászni készültünk...3 út közül választhattunk a szakavatott előmászók jóvoltából. Én a könnyűvel próbálkoztam, ami nagy sikerélményt adott, feltöltött és egy kicsit azért el is fárasztott. De jó volt látni, tudni, bebizonyítani magamnak, hogy még ez is menni fog, ez is megy! A sziklamászás, túrázás is megvolt idénre, mint egy kitűzött cél, most ezt is teljesítettem. A bakancslistám azonban nem rövidül, hiszen mindig új és új dolgok kerülnek fel rá, igaz, próbálom egytől egyig teljesíteni is őket. Egy dologra azonban biztosan rájöttem: újra mozgásba kell lendülnöm így, ősszel, a hosszú, munkával töltött nyár után...