Rájöttem, nem igazán csípem a lakodalmakat. A fő kérdésem: mi a szarnak kell ráerőltetni mindenkire a mulatós zenét csak azért, mert az a bevett nagy magyar hagyomány esküvőkön, közben meg a násznép 70%a ki nem állhatja? Miért nem lehet már szakítani ezzel a hagyománnyal?

A másik fő kérdésem: miért kéne nekem kötelezően jól éreznem magam akkor, ha olyan fos zene megy, amit józanul az ember nem bír elviselni?

Tegnap lagziban voltam. Sátras lagzi, igazi fíling! Kár, hogy az eső és a viharos szél teljesen áthúzta számításainkat...a sátor totálisan beázott éjfélre, mocsártenger alakult ki az asztalok és székek alatt. A násznépet ez csöppet sem zavarta, a hideg engem annál inkább, át is öltöztem a ceremóniák után. A színpadon azonban kellemesen elfértünk, bár táncolásból a mulatósra 1 óránál többet nem tudok prezentálni furcsa ellenérzéseim miatt. A bácsi DJ-t játszott: "és most következik egy nagyon régi nóta! Köszönjük a vastapsot!" - ezzel ösztönözve a népet egy kis biztatásra. Nem nagyon értettem minek mondta el minden dal után, hogy jön egy naggggyon régi dal, hiszen mindegyik nagyon régi volt. Amikor a 100 forintnak 50 a fele és az afürediannabálon részhez értünk, akkor értem türelmi határom széléhez olyan hajnali 2kor. Eddig tartott a nézelődés, emberfigyelés, evés-ivás, fázás, gondolkozás. Mert közben kicsit kikapcsoltam az agyam és csak figyeltem, megfigyeltem az embereket. Sokfélék voltak. Voltak a részeges fiatalok, akik csak a whiskey-re utaztak, voltak a kisgyerekek, akik minimum 10 kilométert beletettek lábaikba az éjszaka folyamán, voltak az idősek, akik a sarokban egymással diskuráltak, voltak a barátok, akik táncoltak, pörögtek, ettek-ittak és voltak a középkorú családosok, akik megpróbálták gyermekeiket hátrahagyva lazítani. Sokféle ember egy helyen...már alig várom az egy hónappal későbbi 250 fős falusi lagzit. Kaja-pia, abból biztos nem lesz hiány!