Ez is egy olyan "ünnep", ami előtt értetlenül állok...akik eddig is nyáladztak, azok most is fognak, akik nem nyáladztak, most sem fognak, akiknek pedig nincs kivel nyáladzniuk, azok meg csak még rosszabbul érzik magukat. Kinek kell ez? Egy normális, boldog párkapcsolatban minden nap "szerelmesek napja", amikor együtt vagyunk. Ha meg nem ilyen az életed, akkor mélyen nézz magadba, mert ha ajándékokkal kell a másikat meglepned ahhoz, hogy azt érezd, hogy szereted, vagy szeret, akkor az nem valami vidám. Nyilvánvalóan minden egyes lyukból azt súgják, hogy nekünk ez kell, a sok maci, szív, süti meg csoki...meg a szív alakú plüss párna meg a léggömb a rózsával. De kérdem én: MINEK? Porfogónak, talán. Valóban, én is örülök a meglepetéseknek, szeretem a virágokat, de hálisten' nincs szükség ehhez se valentin napra, se semmi másra, hogy megajándékozzuk a másikat akár egy finom vacsorával. Ez csak a társadalom hülye elvárása az emberek felé, hogy a karácsony és a nőnap között legyen miből megélnie a virágárusoknak és a csokigyáraknak meg a plüss szívek meghímzőjének (minden szeretlekre jut egy fuck...).