Első szentestém távol a családomtól és máshogy, mint eddig. Dehát...ez az élet rendje, most már kisférjemmel szűk családi közösséget alkotunk és így, kettecskén szentestézünk. Egyelőre.

A háziasszonyi teendőket az utóbbi pár napban átértékeltem...hogy a p××ba lehet 6 fogásos vacsorát rittyenteni, jól kinézni és este még a 20 fős családi társasággal koktélozgatni is, amikor van 2 gyereked és egy lakásod, ami fut előled lassan? Ezt a részletet még nem sikerült megfejtenem, de minden nőnek, aki ezt a problémát orvosolni tudta/tudja az életében egy hatalmas nagy gratuláció jár. Azért majd remélem én is belejövök, bár nem vagyok az a tipikus HTB, az 100%...

Mindennel időre elkészültem, bár nem tudom kinek akarok megfelelni, talán saját magamnak. A menü: húsleves, spenótos-sajtos lazac levelestésztában párolt sütőtökkel, répával. Hát nem egy töltöttkáposzta, de azzal úgysem tudnám lekörözni anyát, szóval hozzá se fogok :) Minden esetre isteni finom lett, bár kicsit odakapott a köret alja és a sült tök sem fogyott el, ahogy a húslevesből is maradt. A tokaji ahogy kell, elfogyott az esti filmnézés és beszélgetés közepette. Társasjáték is kell ilyenkor, mint ahogy az óriási fa is. Kisférjem belefaragta életében először az első saját fánkat a tartóba nem kis szenvedéssel. Kis ferde lett, de a mienk :) és óriási és gyönyörű. Közösen díszítettük fel és örültünk neki. A mennyből az angyal éneklése most elmaradt tehetség híján, de majd egyszer bepótoljuk. Az ajándékok becsomagolása után kibontottuk kettecskén a sajátjainkat, ami óriási meglepetést okozott. Bár tudtam - sejtettem -, hogy mit kapok majd, de nem csak a "thomas rózsafüzéremet" kaptam meg, amire vágytam, hanem figyelmes kisférjem gondoskodása révén a legkedvesebb parfümömet, amire oly régóta vágyok és sosem vettem meg magamnak, mert drága...de most megvan és ünnepi alkalmakkor befújhatom vele magam, hogy jövő karácsonyig kitartson. Ő egy laptoptáskával lett gazdagabb és egy pizsit is kapott tőlem.

Este összebújás és kedves szavak után kipihentük magunkat, ahogy az egy hosszú nap előtt illik. Mert egy ilyen állt előttünk, bizony...