Noshát, rólam tudni kell, hogy nemigen értek azokhoz a játékokhoz, ahol nehéz golyókat kell gurítani, dobni, pattintani ésatöbbi. Ez tegnap is tudatosodott bennem, nem is értem még meddig kell magamnak bizonygatnom: ez nem az én sportom! Történt ugyanis, hogy tegnapi napon újra megpróbálkoztam a tekézéssel (mintha nem emlékeztem volna: a bowlinghoz is hülye vagyok, ehhez is, hiszen már nem egyszer megpróbáltam bebizonyítani az ellentkezőjét). Magam sem értem mi vitt rá megint arra, hogy tekézzek - az előző próbálkozás sem sűlt el túl jól (akkor 3 naplemente után "betörtünk" a helyi kiskocsma melletti tekepályára éjjel és gurigattuk a golyókat...na akkor voltam a legjobb, azóta se). Tegnap 100 golyót küldtem pályára, ezek közül legalább 30 parkolópályán landolt (kész szerencse, hogy nem dobtam át őket a mellettem lévő pályákra!). A sors iróniája: barátnőim válogatott tekézők éshát - elég jól nyomják...

A mérleg: cirka 30-40 üres, 1 disznó, 3-4 8-as, rengeteg 3-4 pontos gurítás, ma jobb kar fájdalmai, ujjak izomfájdalma (az ujjamban is lehet izomláz???) és a szégyen, hogy most sem sikerült jobban, mint ezelőtt...de a disznóval felkerültem a dicsőségtáblára. Nem hiába: a hülyéké és a kezdőké a szerencse...