6.nap
A mai napon megengedtünk magunknak egy kis pihenést. Nem utaztunk 2 órát busszal, nem keltünk korán és nem futkároztunk egész nap. Nem mintha ez teher volna amúgy, mert édes teher a nézelődés, csak azért fárasztó és egy nászút mégiscsak a pihenésről is kell szóljon. Ma 9-kor keltünk, komótosan reggeliztünk és bosszúból a tegnap gyanúsítgatás miatt (miszerint mi hagytuk piszkosan a konyhát…ami nem igaz) mindent megettünk, amit kihoztak, sőt! Igazából az egésznek semmi értelme, de mi jól szórakoztunk rajta (aztán megkérdeztük face to face mi a probléma, nálunk, magyaroknál ez így szokás).
Délelőtt kellemes sétát tettünk a Botanic Gardenben, ami nem messze található szálláshelyünktől. Volt rengeteg féle virág és növény és elegendő alkalmas felület arra, hogy rengeteg közös képet készítsünk a burjánzó dzsungelben. Még „aquariumot” is láttunk, ami itt annyit tesz: szökőkút kút nélkül, halakkal és növénnyel (pedig már kezdtünk reménykedni, hogy tényleg látunk akváriumot halakkal, de sajnos a halakat is alig láttuk J). Voltak pálmák, broméliák, fikuszok, orchideák és cactusok (méter magasan az ég felé álló fallikus szimbólumok) meg csomó minden más növény, amit nem ismertünk, de jól néztek ki, latinul meg nem tudunk, hiába volt jól kitáblázva minden. A jegyárus csaj zoologikot emlegetett, amire felcsillant a szemem, hogy juuuuuj állatkert, szerintem nem tudott ő sem latinul, angolul se, de állatkert nincs a városban, hiába kerestük a térképen.
A botanikus túra után a market felé vettük az irányt, ahol tutto uno euro, mégse találtunk sok mindent. Pedig volt Gucci és Prada táska, napszemüvegek, pénztárcák, cipők meg minden. Mint kiderült, deficites volt a 3 eurós ruha megvásárlása, hiszen ma már csak 2 euró volt minden ugyan ott. Fuck. Viszont vettünk egy Adidas cipőt alkudva 40-ért, gyanítom nem eredeti, vagy lopott, én nem tudom, de gyanús volt nagyon…Van még belőle rengeteg, még bizniszt is lehetne erre építeni, és van, aki épít is.
Ebédelni csak 3 körül tudtunk, mert akkorra ürült a reggeli után a hasunk (élelmes magyarok). Ebéd: tonhalkrémes szendvics paradicsommal. Ennyi. Délután elsétáltunk az egyetemi negyedbe, ahol megnéztük a jó öreg egyetemet, még Archimédesz kéznyoma is ott volt az ablakon a porban, olyan régi ez az egyetem. Az épület nagyon szép, barokk stílusú, a katakombákban és az erődítmény többi részén a diákok kellemes biztonságban érezhetik magukat minden időben. A kertbe nem lehetett kimenni, mert minden ajtóról leszerelték a kilincset, gondolom egyszer már valaki meglovasította a gyönyörű, mozaikokkal kirakott kis pagodát, aminek a tetejét láttuk a fáktól. Hazafele shoppingoltunk is egyet, majd vacsora időre került sor. Pizzázni nem akartunk, az olcsó tésztázó helyünk (2 emberes adag tészta 5 euró…máshol egy francia méret 8, szóval J) zárva volt, copertit nem akartunk fizetni, maradt a morcos öreg a kebabosnál, ahol annyira finomat csináltak, mint amilyet még sose ettem (2,5 euró, coperti 0!). Az antipastik még mindig váratnak magukra, nem találjuk őket sehol, pedig egy baconos spárgára már nagyon fáj a fogam.