Az első napunk fáradtan telt Cataniaban. A szomszédba sétáltunk át kevés alvás és az olaszos reggeli (kávé, narancslé és croissant) után. A bazár (mert marketnek én nem nevezném) annyira dúrva, mint a román piac vagy a József város. Tele bóvlikkal és mindenféle szarral, amit majdhogynem rásóznak az emberre, ha nem figyel. Tutto uno euró!!!!!! – bőg a fülembe az olasz eladó, aki egy cirkuszi kiképzőben sajátíthatta el a hangerő emelését. Fülbevalók, ékszerek, „parfümök” (=pacsulik), pipere cikkek széles választékban, ruházat és Lacoste cipő. Be is ruháztam egy nyári ruhára only 3 euro. Nevetséges…J. Ékszerboltok, ruházati márkás butikok és gyógyszertárak széles választéka állt előttünk, alimentárit viszont nem találtunk csak délután egy kedves családanya vezetésével. Vettünk is egy karton ásványvizet kerek 1 euróért (!).

Elsétáltunk a Via Etneán, ami az egyik fő utca terekkel tűzdelve. Minden sarkon majdnem elütnek. Zebra nincsen, vagy nem használja senki. Minden autós arra megy, amerre gondolja, kerülgetik egymást, dudálnak, érdekesen parkolnak (ráállnak a másikra, vagy csinálnak maguknak helyet, ha nincs elég…), elütik a gyalogosokat, káromkodnak, hangoskodnak. Megnéztük a főbb nevezetességeket, mint az elefántos kút és a katedrális. Útba ejtettünk több templomot és találtunk egy jó kis kertet is, ami tök szép és minden nap átrakják a köveket a bejáratnál az aznapi dátumra. Meglátogattuk a halpiacot, ahol annyira büdös van, hogy felfordul az ember gyomra, de ha a sok érdekes mindenre figyel, akkor ez hamar elmúlik. Rákok, kagylók, óriás kardhal fejek és mindenféle izgi hal sorakozik a pulton arra várva, hogy valaki elvigye egy darab papírba csomagolva és ne kelljen tovább fagyoskodni a pulton. Ebédet kerestünk 1 körül, semmit nem találtunk. Az arab kebaboson és a mekin kívül még egy-két kisebb utcai árus volt csak nyitva, kénytelen-kelletlen vettünk két adag tésztaételt az egyiknél 5 euróért. Jó üzlet volt és jól is laktunk, majd, mint a jóllakott óvodások, aludtunk estig. Kell is az alkalmazkodás a helyi klímához (35 fok) és mentalitáshoz, délután nem volt nyitva semmi. Este aztán újra kimerészkedtünk a városi forgatagba. Autók már alig jártak, az emberek vették át a helyet az utakon. Este 9-kor nagyobb volt a forgalom, mint reggel. Amit ebédre kerestünk, most vacsorára megtaláltuk. Hihetetlen, de minden sarkon van egy étterem, pizzéria, fagyizó, gyorskajálda, már csak választani kell. Ezek az olaszok ebédre nem esznek értelmes kaját csak gyümölcsöt vagy szendvicset…mondjuk érdekes, mert már reggelire se esznek normálisan. Valószínűleg ez az oka annak, hogy délután sziesztát kell tartaniuk. Fogytán náluk az eneria…aki nem eszik…De este, bepótolják az egész napos elmaradást. Az egész város kint volt az utcákon, éttermekbe ültek, vacsoráztak, borozgattak. Mi is szerettünk volna egy jóféle olasz bort elfogyasztani. Hosszas keresés után találtunk egy szimpatikus helyet, ahol a pincér nem tudott semmilyen idegen nyelven, ezért aktivitibe nyomtuk le neki mit szeretnénk, de csak üveggel lehet bort vásárolni, kimért nincs (mekkora szívás). Végülis találtunk az itallapon egy poharas prosecco frizzantét, amivel kibékültünk és elfogyasztottuk szépen a teraszon. 10 euró (amúgy 6 volt, nem értettük a blokkon lévő 2 eurós plusz költséget, amit felszámoltak…talán a hosszas válogatás miatt volt…). Ennyi pénzből háromszor berúgok, ha a Tescoba veszek 2-3 üveg jobb bort. Szóval holnap irány az eurós bolt és megnézzük ott mit osztogatnak közel ennyi pénztért és esténként elkortyolgatjuk az Etnára néző teraszon fent a tetőn. -2 euró.