Mindenki ezt kérdezi tőlem az utóbbi két hétben. Pedig majdnem minden ugyan olyan, mint előtte - ez a kérdés fejben dől el.

Sok házaspár életük összekötése előtt még nem él együtt, nincs közös háztartásuk, nincs közösködés vagy a konzervatívabbak között még együtt alvás sincs. Ma már ez talán ritkább, hiszen a puding próbája az evés alapon a legtöbben házasságra lépés előtt azért kipróbálják egymást a gyakorlati életben is. Mi is ezt tettük és nem csak azért, mert próbát akartunk tenni, hanem azért is, mert minden szabad percünket szerettük volna együtt tölteni. És jól tettük, mert ez alatt a fél év alatt sokminden kiderült egymásról.

Aztán jött a házasság, majd aztán folytatódott minden úgy, mint eddig, sok minden nem változott, mégis minden más lett: az érzések, a gondolatok a fejemben - mert ez a kérdés idebent dől el. Máshogy gondolok a férjemre, mint eddig, azt gondolom, hogy hozzá tartozok, mostmár egy csapat vagyunk, együtt kell döntenünk és megoldanunk mindent. Család lettünk, tartozok egy új emberhez, gondoskodnom kell róla. És ez nem csak szerelem, hanem szeretet is, hűség és bizalom kérdése, ami azóta sokkal erősebb lett.