Nászéjszaka

csak a mesében létezik. Ezt többen is mondták már, akik jobban tudják, mint én. De nem hittük el nekik, mert azért 2 hét, az 2 hét, akár hogy is vesszük, bíztunk abban, hogy még hajnali 5kor is menni fog. Hát nem ment. Örültünk a meleg víznek, ami gyógyírként folyt végig megfáradt testünkön hajnalban. Nem volt nálunk törölköző, ruha, semmi. Hagytuk, hogy megszárítson minket a szoba melege. Fázni kezdtünk, ágyba bújtunk, majd ott megszáradunk. Közben már virradt, az ablakon átszűrődött a reggeli napfény. Egymás karjaiban aludtunk el, délben ébredtünk...nászéjszaka nem volt, de majd bepótoljuk.