Felettünk egy család él. Egy nő, az apja (talán?) és 5 kisgyerek (a legidősebb is olyan 7 éves lehet, a legkisebb pár hónapos). A papa szerintem biztosan nem normális, reggel már 6-kor kelnek és kezdik a cirkuszt és az üvöltést.

Először csak az építőkockákat rakosgatják, borogatják egyik helyről a másikra, aztán jön a többi...játékok, csörömpölés, reggeli. A gyerekek hangját nem is igazán lehet hallani, aki a ritmust adja, az az öreg. A szövegben szitkok, szentek és minden ilyesmi szerepel, elég durván nyomja, mert olyan hangszínnel rendelkezik, amivel amúgy kevesen ma Magyarországon. Simán elmehetne egy hatósághoz hangosbemondónak mindenféle eszköz nélkül...szóval igen, simán hallani (még alattunk kettővel is).

Ez amúgy azért is gáz, mert a gyerekeket ezekre a fantasztikusan cirkalmas mondatokra tanítani nem igazán a legpirosabb pont, ráadásul ilyen idegbeteg légkörben felnőni, ahol valaki folyamatosan üvölt...nem irigylem. A gyerekek látszólag jól bírják, vagy megszokták. Én annál kevésbé...