A jó feleség a kép tanulsága szerint is: mos, főz, takarít, igazi kis házi robotgép, aki mindent megcsinál, amit csak kell. A kérdésem csupán annyi, hogy a mai világban, amikor a férfi és a nő is dolgozik reggeltől estig, akkor a nő mégis mikor csinálja meg a "kötelező köröket"?

Ha teszem azt a férjem 300.000,- forintot keresne havonta és vígan eltartana engem és a családot, akkor talán vállalnám, hogy leszek családi cseléd és kiszolgálom hű uramat...de mivel ma már nem ilyen világban élünk, ezért szerintem épp ideje lenne a hagyományoknak és a szokásoknak is felvenni a versenyt a megváltozott élethelyzettel...

Nézzük csak meg: 200-300 éve, amikor még nem tombolt a feminizmus, a férfiak gürcöltek estig a gyárakban, dolgoztak, lapátolták haza a pénzt, a kisfeleség pedig ennek köszönete képpen tisztán tartotta a lakást és szolgálta a ház urát. Este meleg étellel várta, reggel friss ruhát készített ki neki és odapakolta kis edényben az elemózsiát. És akkor most vissza ugrunk napjainkba: férj és feleség reggel korán, együtt kelnek és indulnak dolgozni, ki-ki maga útján. Délután, vagy rossz esetben este hazaérnek, mind a ketten lapátolják be a pénzt a családi kasszába és mindezek után elvárás, hogy a nő 8-10 óra munka után még a hagyományos értelemben vett és azért tegyük hozzá - mára már kissé elavult - szerepeiek is megfeleljen...Nem tudom nekem mennyit kellene azért fizetni, hogy én napi 10 óra munka után minden este hulla fáradtan még nekiálljak főzőcskézni, mosni...stb.

Nem ilyen világban élünk és ezt el kell fogadnia mindenkinek...ma már a nő is ember és nem az a feladata, hogy a férjét szolgálja. Ma már "mi" van, egy kettős szövetség, ahol mindenki ugyan olyan joggal bíró fél és mindenki tesz a családért és a lakás-ház-udvar-gyerekek ellátásáért. És szerintem ez így helyes és igazságos.