Kerek szám ez az 50! Édes kicsi anyukámnak van ma a születésnapja :) Mondtam neki, hogy ez a fele. Milyen sok minden fér bele ebbe az 50 évbe...gondoljunk csak bele, én majdhogynem fele ennyi vagyok, mégis sok emlék, élmény van már a fejemben, felére nem is emlékszem, annyira régen volt. Mi lesz 25 év múlva??

Élni kell az életet, élni és élvezni, különben ha nem figyelünk oda, elfut felettünk és már öregek leszünk, mire észbe kapnánk, hogy ki akartuk próbálni a vitorlázást, a jógázást, még nem ettünk polipot és nem másztunk sziklát, nem próbáltuk ki a kék kontaktlencsét és a szőke hajat, nem mentünk el a kedvenc együttesünk koncertjére, nem jártunk a piramisoknál és egy óriási vízesésnél sem. Mindent persze nehéz lenne belegyömöszölni az életünkbe...pedig én is meg akarom nézni a piramisokat, Jordániát, enni akarok különleges és fura dolgokat és mindenféle érdekességet akarok csinálni. Azt mondják, hogy fiatal korában és idős korában ér rá az ember magával foglalkozni, a kettő között kevesebb a magunkra költött idő és pénz, akkor más, fontos feladatok vannak (gyerekek főleg).

Sokszor önzőnek kellene lennünk...magunkkal foglalkoznunk és végre azt csinálni, amit mi szeretnénk, amihez nekünk van kedvünk és amire régóta vágyunk.

Remélem, hogy anya is eljut Petrába és megnézi a kis városát, elmegy még Egyiptomba a piramisokhoz és elutazik apával kettesben, ahová csak szeretnének, megkóstol mindenféle finomságot, amire csak vágyik. Most, hogy már a gyerekek nagyobbak, már magukkal kell törődniük, magukat kell kényeztetniük. Majd jönnek az unokák és velük is lehet megint játszani, babusgatni, szórakozni, szórakoztatni...de most övék a minden! Ezt kívánom a következő 50 évre ;)