Veszprémi kaland

A tegnapi napot ebben a kellemes kis városban töltöttem. Sajna nem találtam semmi szuvenírt, amit emlékbe magammal hozhattam volna, de legalább az idő remek volt, a zenét pedig jól válogattam össze az útra. Hét ágra sütött a nap, csak hazaérve vettem észre, hogy naptej se ártott volna - olyan kamionos fílingbe égtem le, a bal karom piros volt, a jobb meg fehér maradt. Kellemes emberekkel találkoztam, jókat beszélgettem, finomat ebédeltem, jól utaztam, szóval összességében egy jó nap volt a tegnapi. Hirtelen majdnem Pesten találtam magam, de végül mégsem kellett elmennem...Egy fekete volvos okozott vicces perceket, amikor azt gondolta, hogy milyen humoros, amikor ő "megelőz", beáll mellém a pirosnál, követ és integet...stb. Hát erősen elgondolkoztam az életkorán. Nem 16 volt.

Este végre a másik felem is hazajött és jó sokat beszélgettünk az előző napokról, amikor nem volt alkalmunk kibeszélni minden gondunkat. Az élménybeszámoló képekkel tarkított volt, szegényt már sajnáltam, mert majdnem elaludtam a fáradtságtól, pedig érdekelt mi történt vele. De majd ma bepótoljuk az elmaradt beszámolókat, végre megint sok idő, amit együtt tölthetünk :).